Az Úr 2016. esztendejében álmot láttunk, hogy a mi kacifántosainknak is lesz sulija. Aztán az álom rémálommá vált. Megrázva magunkat 2017-ben a régi álmot új köntösbe bújtattuk, és ismét nekifutottunk víziónk megvalósításának. Azt azonban a legmegbízhatóbb jövőbe látó gömbnek sem hittük volna el, hogy ennyi segítő akarat, szorgos kar, kéz, váll kísér majd bennünket az úton. Onnan indultunk, hogy adódott 2 speckó gyerkőc, de nem adódott hozzájuk iskola. Ellenben 2 elszánt anyuka dacolva a magyar valósággal nekirugaszkodott, hogy megoldást találjon. Az elmúlt hosszú hónapok majd minden perce az önkormányzati bérlemény felújításának szervezéséről, a kivitelezési munkálatokról és forrásteremtésről szóltak. A maradék időben pedig Zugolyda ügyeit rendezgettük és Csafna kérdésben lobbizgattunk. Hónunk alatt a kacifántosokkal és a fülünkön lógó tesókkal epilepsziás rohamok és fuldokló etetések között épült és szépült Völgyzugolyház leendő bázisa, Zugolyda-tanoda új ott...
Az elmúlt hetekben csak úgy pörögtek az események. Legalább annyi aggasztó, mint ahány vigaszt nyújtó pillanatban bővelkedtek napjaink. Mindjárt a tanévet 2 szakember, Ági és Éva búcsújával kezdtük mindannyiunk legnagyobb bánatára. De Hajni az új ped. asszisztens és Ildi, Sztyepa kutyus gazdija új reményt hozott a szívünkbe, így nemcsak stabil szakmai segítséget, de egy rendszeres kutyaterápiás foglalkozást is nyertünk. Szerencsénkre feltűnt Viki, a gyakorlott és igencsak jófej gyógytornász is, aki most már szintén fejlesztő csapatunkat erősíti. Amikor épp nem a kis hapsik izmait erősíti, vagy mozgásukat ügyesíti, akkor mindig kapható egy kis trombitálásra vagy Őszanyó kendőjébe burkolózásra. Nos, nem kevéssé örül ennek Dalnokunk, akinél mindig akad egy virgonc hegedű vagy egy trillázó fuvola, olykor csörgők sora vagy épp egy komótos cselló, amit bármikor előhúz valamelyik zsebéből. A trillák szállnak a tekintetek ragyognak, a füle...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése